Tavaly januárban még újdonság volt bristol, és a munkám is, amit alig pár hete kezdtem el és le is cseréltem már az újév 5. napján. Szóval tavaly egy öregek otthonában kezdtem el dolgozni, és ebből a szempontból nem volt olyan mozgalmas az évem, ugyanis október közepéig ugyanott dolgoztam. Rengeteg szép és kedves emléket gyűjtöttem, nagyon pozitív élmény, azonban keserű is, hiszen nagyon nehéz nap mint nap kedves emberek halálát végig nézni. Úgy érzem sokáig bírtam ahhoz képest, hogy már az első napon elbőgtem magam egy bácsi szobájában a képek előtt.
Márciusban haza utaztam 2 év után először. 10 napot töltöttem otthon, és majdnem mindenkivel találkoztam, akivel szerettem volna, de emellett nagyon kevés időm maradt az otthoniakkal. Rájöttem, hogy ha haza megyek, döntenem kell a családom és a barátaim között. Illetve, hogy a barátlistám valószínűleg meg fog ritkulni, ha idővel nem lesz időm egyesekre. Ez szomorú, de sokkal szomorúbb voltam, amikor rájöttem, hogy ha nem mondom le az utolsó programom, akkor a mamával alig töltöttem időt. Szóval már az első hazalátogatásomon le kellett mondanom valakit, csak mert a családomat választottam, és még így is bűntudatom volt, amiért a többi időt másokkal töltöttem, pedig minden beszélgetésem nagyon tartalmas volt, és nagyon élveztem.
Ezek után már csak nyugiban végig akartam dolgozni az évet, K hazament családi ügyben hónapokra, én pedig dolgozgattam, ahogy mindig. Megvettem életem laptopját, a gamer laptopot, amit fél évvel azelőtt néztem ki, amikor bristolba költöztünk. Aztán pedig az űrt ebay-el próbáltam betömni. Azaz visszatértem a hobbijaimhoz, és mindent megrendeltem, ami hiányzott. Még egy festőállványt is, amit azóta sem tudtam használni, mert túl nagy helyet foglal.
Aztán májusban anya közölte, hogy júliusban olaszországba megyünk, azaz szedjem a cuccom, kérjek szabadságot és vegyem a jegyet! Ez volt az év legnagyobb meglepetése. Nagyon szép hetet töltöttünk ott és sok érdekes embert ismertünk meg. Hazaérve leugrottunk Westonba, megnéztük Tyntesfieldet, amit régóta terveztem, és megjelentünk a Bristoli ballon fiesta utolsó napján is.
Nemsokkal ezek után kockára tettem a munkám, hogy családi ügyben hazamehessek, és ilyen módon be is ugrorjak a saját szülinapomra. Az megint egy olyan élmény volt, amiben rég nem lehetett részem, pedig régen mindig így együtt ünnepelt a család. Érdekes volt megismerni K családját is, és nagyon jól éreztem magam azokban a napokban is, és még a munkámat sem veszítettem el.
Egy hónappal a visszatérést követően azonban elhagytam a munkahelyem, és 1-2 héttel később új munkát kezdtem, ahova együtt járunk. Ez is egy újabb tapasztalat, hogy milyen együtt dolgozni K-val. Én élvezem.
Nagy nyűglődések árán végül innen is szereztünk egy 2 hetes szabadságot karácsonyra és újévre, de ezt a korábbi bejegyzésemben megtalálhatjátok. Így jutottam el anyához karácsonyozni, szóval szintén 2 év után először karácsonyoztunk együtt.
Összességében jó évet zártam, hiszen sokminden megvalósult idén, ami két éve nem tudott, sok időt töltöttem a családommal, megszereztem A laptopot, és kihúzhattam olaszországot a bakancslistámról, habár érzem, hogy még visszatérek!
Később jelentkezem egy pozitív hangvételű tervezgetéssel is. Remélem idén is annyira produktív leszek, mint tavaly.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése