Költözés

2010. január 17., vasárnap


Azt hiszem most megtaláltam a helyem a világban. Az iskola kezdése előtti napon átköltöztem Nagymami mézeskalács házikójába. Ez azt jelenti, hogy nem mézeskalács házikó többé. Nem olyan elérhetetlen. Nem olyan mesebeli. Most ez a valóság... Itt kicsit szabadabb vagyok, és most, hogy megszoktam, talán szó lehet arról is, hogy többet nem gyengül meg a hitem magamban és lolitaságomban(?) Mert itt biztatást kapok. (vagy nem) Eddig mindig a valóság és a tények voltak azok, amiket kaptam. Ha felvettem egy szép ruhát, akkor az ronda hatvanas évek volt. Most viszont, akkor is jól áll, ha valójában nem is áll jól. Sokat számít, hogy mit mondanak mások még akkor is, ha tiltakozunk. Ha állítjuk, hogy függetlenek vagyunk és nem érdekel más véleménye... Valójában nem létezik ilyen loli. Mind a szépségért és a ragyogásért vagyunk ilyenek. Kívülről belülről átjár a lolita szellemisége. Ezért is van, hogy sokan megkérdőjelezzük valóban jó ötlet-e ilyennek lenni. Az igazság az, hogy nem tudom mennyire vagyok teljes értékű loli, mert van egy olyan részem, ami vonzódik a szakadt, nem túl elegáns galhoz. Ha ketté tudnék szakadni valószínűleg az egyik énem gal lenne a másik lolita. Ez normális? Miért nem tudok teljesen megállapodni? Miért van az, hogy semmiben nem tudok 100%-ig egyetérteni magammal? Miért van egy belső énem, aki mindig mást akar?

Véleményem a magyar szinkronról

2010. január 12., kedd


Tudom, hogy már lerágott csont, de ez az én blogom az én véleményeimmel, így lesz itt is ilyen.

Először is szeretném mindenkinek a tudtára adni, hogy semmi bajom a magyar szinkronnal és én is nézek tv-t. csak… azért mégis.

A legtöbb magyar blogon a “legendás” magyar szinkront szidják. Miért is? Magyarországon szerintem a szinkronizálás meggyalázását a Jetix csatorna követte el. Szerencsére ez a probléma megszűnt, amikor a Jetixet a Disney váltotta fel. Milyen érdekes, hogy a Jetixen is csak az anime szinkront sikerült ennyire elrontani. (szerintem) Már nem csak a hangokkal. A helyenként béna szöveggel is. Szerintem ez azért fordulhatott elő, mert a magyar szinkron az amerikaiból készül és nem az eredetiből. Az én véleményem szerint, az amerikai szinkron a selejt a magyarok meg birkák. Ahelyett, hogy egy kicsit több időt szánnának az eredeti nyelv lefordítására inkább a sokkal egyszerűbb utat választják. Persze ez nem indok arra, hogy a Jetixen Sakura miért Urbán Andrea hangját kapta, amitől 30 éves lett 12 helyett. Meg arra sem, hogy időnként a háttérzaj helyett stúdió nesz szórakoztatja nézők millióit.

Ha viszont jobban belegondolunk. A magyar szinkron nem olyan borzasztó, ahogy azt állítjuk. Ott van példaképpen a Dae Jang-geum (dél-koreai) dráma. Elég jók a hangok, időnként viszont nagyon béna tud lenni a szöveg. A mellékszereplők hangja viszont tényleg katasztrófa.

A kínai, japán és koreai filmeket ajánlanám eredeti nyelven. Emellett felhívnám a figyelmet a koreai nyelv szépségére. A tiszteletteljes hangsúly és alázat. (történelmi)

Írjatok, ha van saját véleményetek!!! 

Üzemeltető: Blogger.
Theme Designed By Hello Manhattan
|

Copyright

My own photos and words since 2009.