Költözés

By 3:15 de.


Azt hiszem most megtaláltam a helyem a világban. Az iskola kezdése előtti napon átköltöztem Nagymami mézeskalács házikójába. Ez azt jelenti, hogy nem mézeskalács házikó többé. Nem olyan elérhetetlen. Nem olyan mesebeli. Most ez a valóság... Itt kicsit szabadabb vagyok, és most, hogy megszoktam, talán szó lehet arról is, hogy többet nem gyengül meg a hitem magamban és lolitaságomban(?) Mert itt biztatást kapok. (vagy nem) Eddig mindig a valóság és a tények voltak azok, amiket kaptam. Ha felvettem egy szép ruhát, akkor az ronda hatvanas évek volt. Most viszont, akkor is jól áll, ha valójában nem is áll jól. Sokat számít, hogy mit mondanak mások még akkor is, ha tiltakozunk. Ha állítjuk, hogy függetlenek vagyunk és nem érdekel más véleménye... Valójában nem létezik ilyen loli. Mind a szépségért és a ragyogásért vagyunk ilyenek. Kívülről belülről átjár a lolita szellemisége. Ezért is van, hogy sokan megkérdőjelezzük valóban jó ötlet-e ilyennek lenni. Az igazság az, hogy nem tudom mennyire vagyok teljes értékű loli, mert van egy olyan részem, ami vonzódik a szakadt, nem túl elegáns galhoz. Ha ketté tudnék szakadni valószínűleg az egyik énem gal lenne a másik lolita. Ez normális? Miért nem tudok teljesen megállapodni? Miért van az, hogy semmiben nem tudok 100%-ig egyetérteni magammal? Miért van egy belső énem, aki mindig mást akar?

You Might Also Like

0 megjegyzés