Kedvenc témámmal érkeztem ezúttal... igen. A(z ál)barátság.
Ezen témám igen egyszerű oknál fogva jelenik meg eme fórumon, méghozzá; Több barátot húztam már le a barátságlistámról, mint amennyi egyáltalán rajta volt...
Furcsa tapasztalatokkal rendelkezem, és időtlen idők óta készülök rá, hogy megfogalmazzam gondolataim, ha csak vázlatosan is. Remélem hasznára lehetek bárkinek, vagy legalábbis eljut néhány emberhez, akik csalódást okoztak eddigi életem során (:DDDDD) és ha ez így van, üzenem; SZAROK RÁTOK!
"Sajnálom, hogy tőlem kell megtudnod, de valószínűleg nincsenek igazi barátaid. Lássuk, hogy miért!"
Befut egy telefon/facebook üzenet; Legyél itt, és itt-ekkor meg ekkor. Te lemész, "elnevetgéltek", "iszogattok", hülyéskedtek. Beültök valami drága helyre... vagy egyszerűen csak rengeteg pénzt kell kiadnod (vagy neki) azért, hogy oda told a segged, és ellegyetek egy kicsit. (és személyesen is találkozzatok)
Vannak ilyen barátaid?
Sajnálom, ők nem a barátaid.
A barátság alapul kölcsönös;
- Szereteten: Amikor van egy ember, akit annyira bírsz, hogy néha megkérdezed tőle is, hogy érzi magát. Aki eszedbe jut néha, és találkozni is akarsz vele.
- Tiszteleten: Már nem olyanfélén, amit félelem szül, mint egy diktátor iránt érzett tisztelet. Hanem olyan, amit egy másik emberi lény iránt érezhetünk, csak úgy.
- Megértésen: Azaz, hogy akkor is megérted a baját, ha amúgy hiányzik belőled minden csepp empátia.
- Segítőkészségen: Olyanfélén, amit nem azért kap, hogy vissza is adja.
Egy barát nem csak akkor talál meg, amikor unatkozik, vagy nem volt senki más, akivel tölthetné az adott időt. Egy barát akkor is ott van, ha szarban vagy, segítségre lenne szükséged. Akkor beszélhetünk barátról, ha olyan kéréssel fordul hozzád, amivel máshoz nem mer, és a hasonló kéréseidre ő is ugyan azzal a segítőkészséggel reagál, ahogyan te az övéire.
Barátról akkor beszélünk, ha valaki olyanról van szó, aki téged is meghallgat, nem csak a maga érdeklődésével traktál. Akivel együtt lehet nevetni, nem pedig rajtad nevet. Egy baráttól elvárható, hogy ne beszéljen a hátad mögött semmilyen körülmények között. Nem pletykálkodik, és ha rólad valami rosszat hall, nem győz ellene beszélni. Titkokat lehet rá bízni és tőle is titkokat kaphatsz cserébe, melyeket nem illik kipletykálni. Ha azonban valamiről nem szeretne veled beszélni, várj addig, ameddig szeretne... mert szeretne, de a bizalmat ki kell érdemelni.
Ha barátja akarsz lenni valakinek, illik barátként is viselkedni, nem elég elvárni, hogy az illető majd magától barátjaként fog kezelni.
Aki ezen bejegyzésem olvasása közben (rettenet sok ember az ismerőseim közül) úgy érzi ő is hozzájárult, sértődés helyett inkább nézzen magába, és vizsgálja felül az általa barátságnak ítélt kapcsolatait, ha nem is a velem valót, de a többit. Már ha nem akar barátok nélkül megpusztulni.
Ennyi lenne mára röviden, tömören, "kedves barátaim"!