Paks, Hungary

Paksi összefoglaló^^

2015. április 2., csütörtök


2015.03.26.
Kellemes kilátás
A múlt héten Pakson jártam, amiről nem is blogoltam itt a nagy izgalmak közepette. Nem nagyon volt időm, ami azt illeti, hiszen amint hazaértem, búcsúzkodnom kellett a Német országba költöző anyától, majd életvezetési tréningen vettem részt, amiről szintén blogoltam. A hétfőt át akartam aludni, de hajnalban felkeltem a reggeli műsor miatt, és a sétás posztot is megírtam. Kedden és szerdán pedig az iskola miatt vontam ki magam a forgalomból. Sajnos annyira el voltam foglalva magunkkal, hogy a városról nem is hoztam képet, de annyi baj legyen:D majd legközelebb.

Na tehát! Az emberek meg vannak győződve róla, hogy Paks az a sugárszennyezett város, ahova ha beteszed a lábad, azonnal valami sugárzás okozta betegség áldozatává válsz (emberek=nagyon sok ember). Továbbá azt gondolhatják, hogy az ott élő emberek valójában sugár-immunis mutánsok, akik a sugárzás hatására átalakultak, és már nem fog rajtuk a dolog. Háháá! Biztosítok minden NEM Paks és környékit, hogy ez nem így van! 

A sors furcsa "véletlenek" sorozatának egyik állomásaként paksot jelölte meg, jelenleg ott él Csabi, akiről egyre többet olvashattok a blogomban, ahogy egyre szorosabban sikerül összefonnunk az életünket. Jelenleg a paksi Fortuna rádióban kapott munkát, ugyanis van neki ez az általam eddig dilinyós-lehetetlenségnek vélt álma, hogy rádiós műsorvezető akar lenni. (Persze az is egy rádiónak köszönhető, hogy megismertük egymást.. Így, köszi rádió!!) Így kerültem paksra. Az első ott töltött hete után egyből nála is töltöttem egy hetet... ez a tömör magyarázat. 

Nem a legelőnyösebb,
ámde cuki Csabis közös
(23) Hétfőn, érkeztem... ami különben a hónap-fordulónk volt^^. Késő délután rádióztunk is egyet, ami egyben azt is jelentette, hogy bemutatott a főnökének... Egy olyan jelenetet kell elképzelni, mintha az egyetlen-édes-anyjának mutatott volna be. Adás közben érkeztünk, de az azonnali reakció a fejhallgató ledobása, a mikrofon félrelökése volt és menten előttem termett, hogy bemutatkozzon és puszival üdvözöljön. Kávéval kínált, amit elfelejtettem visszautasítani, így kaptam:D Általában nem kérek, de most kivételt kellett tennem. Hiszen már oda tették elém. Hangulatosan eldiskuráltunk rólam, paksról, Csabiról és a terveinkről... Továbbá megtudtam néhány dolgot az atomerőműről is. Többek között azt is, hogy nem veszélyes a közelében élni!:D Egyből sikerült levonnom a következtetést, hogy pakson biztos nagyon kedves emberek élnek. 

(24) Kedden elindultam a főúton egyenesen, hogy én majd jól felfedezem a helyet, amíg ő munkaügyben jár el délelőtt... Azután kissé megnyugodva konstatáltam, hogy szólít a kötelesség majd' bepisiltem, így inkább visszamentem a lakásba, összetakarítottam az előző nap romjait, és beidőzítettem a másnapi VKP-t ameddig vártam. Abból, amit láttam, úgy ítéltem meg, hogy Paks szép városka, de nem egyedül akarom felfedezni:D Virágok, fák mindenhol... Este pedig késő-esti műsort szolgátat"tunk" a paks és környéki lakosoknak. 

(25) Szerdán ... A pizza karavánnak finom a rántott sajtja:DD

(26) Csütörtökön délelőtt tescoba mentünk.. Most szívesen kicsillagoznám, de nem vagyok olyan "húzó név" hogy az én blogom miatt kezdjetek tescozni:DD Ez a tescos kaland csupán azért volt érdekes, mert én kinéztem egy színes cukros fánkot, és kaptam minden másból is legalább egyet, aminek az volt az eredménye, hogy három napig fánkot és muffint ettem reggelire. Életem legédesebb hete volt... és itt most nem Csabára célzok:D 

(27) Pénteken... Ez a nap vett rá, hogy megírjam a posztot. Rekordot állítottam, így muszáj vele eldicsekednem. Plusz, vicces kis sztori... Ötre állítottuk az ébresztőt, hogy hatra a reggeli műsorban lehessünk. Olyan 10 perc sétával számoltunk, és előbb akartunk oda érni. Reggel azonban Csabi máshogy gondolkodott. Az ébresztő hangjára elsétált a szoba közepéig, ahol az asztalon hagyta a telefont valószínűleg, mert különben álmában kinyomja

- Milyen gyorsan tudsz öltözni?
- Nagyon gyorsan? - borzoltam a hajam.
- Akkor feküdjünk vissza félig - mondta, és én a mondat lendületével visszahanyatlottam a párnára. A telefon viszont úgy döntött, hogy ráérünk még és nem szólt az ébresztő. Csabi egy hirtelen mozdulattal állt fel pontosan 05:35-kor, hogy kelni kell. Utáltam:DD A "sminkeléssel", ami nálam szemceruzát és szempillaspirált jelent és sétával együtt 12 perc volt mindössze a reggeli mutatvány. Azaz nem elég, hogy a 10 perces sétát valószínűleg megfeleztük, de az öltözős-sminkelős legalább fél órámat is redukáltuk kevesebb, mint 12 percre. Azaz 05:47-kor már a rádió kényelmes kanapéján üldögéltem és azt kívántam; valaki pofozzon fel, hogy ne legyek olyan álmos:DD (a kép is ekkor készült. Látszik.)

Különben kedves kis nap volt. Az első reggeli, és nagyon szórakoztató műsor. Közben pedig lehetőségem volt megismerni néhány ott dolgozót, és még egy kávét is kaptam, amit elfogadtam... Valójában csak a beszélgetés kedvéért, de azt hiszem, jót is tett. Itt megint megállapítottam, hogy a paksiak milyen kedvesek. Illetve nekem nagyon annak tűnnek. Tényleg. Mindenki megállt velem beszélgetni egy rövid időre, senki nem próbált úgy tenni, mintha nem is lennék ott.

Szerencsére mindez után nem volt semmi dolog, amit el kellett volna intézni. Nem volt semmi meló. SEMMI zavaró tényező:DD A meghitt kis mesenézős nap végére voltunk csak hivatalosak egy koncertre. Igen, mindenhol szeretik őt... nem csak én:D Itt sok újabb- még újabb emberrel ismerkedhettem meg, és a "régebbiekkel" is volt idő egy cseppet beszélnem. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy mindenki imádnivaló arrafelé. Hihetetlen, hogy az ott töltött egy hét alatt egy gyökérrel sem találkoztam abban a városban. Egyébként a Blues Company koncertre mentünk, de azt mégsem vártuk ki... talán a másnapi hazautazásomra tekintettel.

Nagyszerűen sikerült rekonstruálnom a hetem... Remélem sikerült csak azokat az eseményeket bemutatnom, ami legalább egy kicsit rajtam kívül másnak is érdekes vagy vicces lehet:DD A városról nem nagyon derül ki semmi.. de valójában nem is városnézőbe mentem, így ez várat magára. Nem zárom ki, hogy egy nap olyan posztokkal is szolgálhatok.

Üzemeltető: Blogger.
Theme Designed By Hello Manhattan
|

Copyright

My own photos and words since 2009.