A Skegness és Bristol közötti különbség körülbelül olyan agresszív, mint a Siófok és Budapest közötti. Skegness majdnem szórakoztató kis város nyaranta, viszont a legeslegszörnyebb szellem tanya telente. Egy igazi Silent Hill.
Mikor Skegnessbe érkeztem, és azzal vártak, hogy még a telefonom töltésével is lesznek gondok, viccből rákérdeztem; Miért, három ágú a dugó? és igen.. Háromágú. Sokkolt, hogy a hideg és a meleg csap külön van. Hogy a bukó ablak fordítva, lefele bukik. A villanykapcsoló is fordítva van felkapcsolva. Újra sokkolt, mikor világossá vált, hogy ezek nem valami vidéki idétlenégek.
Skegnessben az fogadott, hogy a kádhoz nem volt zuhanyzó, így az egyik lábam lefagyott a hideg csap, a másik meg leégett a forró csap alatt, mert itt még a meleg víz is forró. Ha már hideget nem lehet hozzá engedni, legalább leforrázni egyszerűbb legyen magad. Ott aztán kádra találtunk ipszilonban végződő zuhanyrózsát, amit rá lehetett csatlakoztatni. Azzal aztán tudtunk zuhanyozni is, és le sem forráztuk magunkat. Szerencsére Butlinsból beljebb Skegness központjában már mindenhol volt zuhanyrózsa meg a vele járó elektromos doboz, ami saját magának melegíti a vizet. Ez akkor volt hasznos, mikor végre elköltöztem a borzasztó kádas házból ahol a zuhanyrózsámat sem szerelhettem fel, és rájöttem, hogy a víz a kazánra van csatlakoztatva. Na és mit nem csinálnak az angolok? Nem nagyon fűtenek... Volt hogy napokig nem folyt forró víz a csapból, csak hideg, vagy jó esetben langyos. Egyikkel sem igazán lehet mosogatni, de langyosban legalább a kezem nem fagyott le. A Landlord reakciója a bejelentésünkre, hogy rakjunk forralóba vizet, és azzal mosogassunk. Imádom ezt a rugalmasságot. Mint pl, mikor látogatóban voltam egy angol barátomnál; Közöltem, hogy fázom, ugyanis volt vagy 18 fok a télen. Maximum. A szobában... Azt válaszolta, bújjak be az ágyba a takaró alá. Heti lakbér.. utáltam, szinte egyfolytában el voltam csúszva és nem azért mert nem tudtam kifizetni, hanem mert készpénzben adtuk a Landlord kezébe, és én egyfolytában dolgoztam...amikor éppen nem, akkor meg ő dolgozott.
Ezek a dolgok aztán máshogy lettek Bristolban. Havi fizetés van számlára utalással, ahogy tisztességes. A ház pedig a nap fontos szakaszaiban 21 fokra van melegítve a termosztát szerint. Habár reggelente és éjfél után mindig fázom egy kicsit, de bőven tűrhető ahhoz képest, hogy Skegnessben vennem kellett egy elektromos fűtőtestet, mert anélkül néha minuszok voltak a szobában, és az első házban ráadásul beépített fűtés sem volt, az öregasszony pedig egyfolytában reklamált, hogy miattunk magas a villanyszámla, hozzá meg oda volt kötve egy kis elektromos olajradiátor.
Itt Bristolban a környékünkön van egy mosoda, ahova alig járnak. Skegnessben van egy egész utca mosodáknak. Ott pöffeszkednek az indiai, kínai, olasz és arab gyorséttermek között. Mindenki oda jár, mert a legtöbb embernek otthon nincs mosógépe.
A kevés mosó bíztató, és a megannyi szórakozási lehetőség újramegjelenése az életemben kicsit visszaadta az életkedvemet is...
Az egyetlen, amit borzasztónak találok bristolban, de úgy igazán bosszantónak! Az a közlekedés. Nem csak a sokszor oknélkül dudáló elmebeteg sofőrre, vagy a nem létező szintű parkolási lehetőségekre, de a tömegközlekedésre... a gusztustalan, tömegközlekedésre is nyugodtan lehet gondolni ezalatt. Amikor reggel 7-től 8-ig egyszerűen nem jön a buszod, 5 darab not in service busz halad el ott, ahol egyetlen 506ost sem láttál. Bosszantó, hogy nem tudsz korábbi buszhoz menni, mert az a 7:20as az első, de leginkább az sem jön meg a következő sem, ami már úgyis késő járat..
Ami leginkább hiányzik Skegnessből azok az arcos emeletes buszok. (Meg ugye a cuki munkám.) Az oldalukon volt a nevük meg valami cuki kis mondat, ami a nevük alapján jelemző volt rájuk. Színes tengerpart rajzzal az oldlukon, ami még hanulatosabbá tette a parti élményt. Azt kell hogy mondjam, Skegness egy olyan világban, ahol anglia nem hül le télen, rohadt jó városka tudott volna lenni, megannyi jópofa, kedves munkalehetőséggel.
Összességében a sok szenvedés ellenére is jó volt nekem a Skegnessben töltött idő. Megtanított sokmindenre, és habár úgy jöttem el, hogy "Szar kis város", végtére is nem úgy maradt meg bennem. Nem szeretnék ott élni és örülök a költözésnek, de sokad adott nekem, és az ottani emberek. Ott van pl Tasha, akivel együtt dolgoztam a Kids worldben, vagy Wayne aki a konyhán segített mindig zárásnál. Cezary, aki nélkül nem lennék ma itt, vagy Lorna, aki engem kérdezett, szerintem milyen körmöt kellene csináltatnia legközelebb. Vagy pl lényegében mindenki a Lucky strikeban, de főként a főnököm, az az édes néni, aki mindent megtett, hogy minden szabad órámat ledolgozhassam, és mindenben segített, amiben csak tudott. Mind hiányoznak, ahogy az ottani munka, meg ugye a buszok. De összességében sokkal jobb itt nekem. Már ki is néztem egy yoga stúdiót, aminek teázója is van, és egy kávézót, ahol gyűrthatom a novellákat és a bejegyzéseket, a meglátásaimat. Úgyhogy hivatalos. Visszatértem 2017ben!
Mikor Skegnessbe érkeztem, és azzal vártak, hogy még a telefonom töltésével is lesznek gondok, viccből rákérdeztem; Miért, három ágú a dugó? és igen.. Háromágú. Sokkolt, hogy a hideg és a meleg csap külön van. Hogy a bukó ablak fordítva, lefele bukik. A villanykapcsoló is fordítva van felkapcsolva. Újra sokkolt, mikor világossá vált, hogy ezek nem valami vidéki idétlenégek.
Skegnessben az fogadott, hogy a kádhoz nem volt zuhanyzó, így az egyik lábam lefagyott a hideg csap, a másik meg leégett a forró csap alatt, mert itt még a meleg víz is forró. Ha már hideget nem lehet hozzá engedni, legalább leforrázni egyszerűbb legyen magad. Ott aztán kádra találtunk ipszilonban végződő zuhanyrózsát, amit rá lehetett csatlakoztatni. Azzal aztán tudtunk zuhanyozni is, és le sem forráztuk magunkat. Szerencsére Butlinsból beljebb Skegness központjában már mindenhol volt zuhanyrózsa meg a vele járó elektromos doboz, ami saját magának melegíti a vizet. Ez akkor volt hasznos, mikor végre elköltöztem a borzasztó kádas házból ahol a zuhanyrózsámat sem szerelhettem fel, és rájöttem, hogy a víz a kazánra van csatlakoztatva. Na és mit nem csinálnak az angolok? Nem nagyon fűtenek... Volt hogy napokig nem folyt forró víz a csapból, csak hideg, vagy jó esetben langyos. Egyikkel sem igazán lehet mosogatni, de langyosban legalább a kezem nem fagyott le. A Landlord reakciója a bejelentésünkre, hogy rakjunk forralóba vizet, és azzal mosogassunk. Imádom ezt a rugalmasságot. Mint pl, mikor látogatóban voltam egy angol barátomnál; Közöltem, hogy fázom, ugyanis volt vagy 18 fok a télen. Maximum. A szobában... Azt válaszolta, bújjak be az ágyba a takaró alá. Heti lakbér.. utáltam, szinte egyfolytában el voltam csúszva és nem azért mert nem tudtam kifizetni, hanem mert készpénzben adtuk a Landlord kezébe, és én egyfolytában dolgoztam...amikor éppen nem, akkor meg ő dolgozott.
Ezek a dolgok aztán máshogy lettek Bristolban. Havi fizetés van számlára utalással, ahogy tisztességes. A ház pedig a nap fontos szakaszaiban 21 fokra van melegítve a termosztát szerint. Habár reggelente és éjfél után mindig fázom egy kicsit, de bőven tűrhető ahhoz képest, hogy Skegnessben vennem kellett egy elektromos fűtőtestet, mert anélkül néha minuszok voltak a szobában, és az első házban ráadásul beépített fűtés sem volt, az öregasszony pedig egyfolytában reklamált, hogy miattunk magas a villanyszámla, hozzá meg oda volt kötve egy kis elektromos olajradiátor.
Itt Bristolban a környékünkön van egy mosoda, ahova alig járnak. Skegnessben van egy egész utca mosodáknak. Ott pöffeszkednek az indiai, kínai, olasz és arab gyorséttermek között. Mindenki oda jár, mert a legtöbb embernek otthon nincs mosógépe.
A kevés mosó bíztató, és a megannyi szórakozási lehetőség újramegjelenése az életemben kicsit visszaadta az életkedvemet is...
Az egyetlen, amit borzasztónak találok bristolban, de úgy igazán bosszantónak! Az a közlekedés. Nem csak a sokszor oknélkül dudáló elmebeteg sofőrre, vagy a nem létező szintű parkolási lehetőségekre, de a tömegközlekedésre... a gusztustalan, tömegközlekedésre is nyugodtan lehet gondolni ezalatt. Amikor reggel 7-től 8-ig egyszerűen nem jön a buszod, 5 darab not in service busz halad el ott, ahol egyetlen 506ost sem láttál. Bosszantó, hogy nem tudsz korábbi buszhoz menni, mert az a 7:20as az első, de leginkább az sem jön meg a következő sem, ami már úgyis késő járat..
Ami leginkább hiányzik Skegnessből azok az arcos emeletes buszok. (Meg ugye a cuki munkám.) Az oldalukon volt a nevük meg valami cuki kis mondat, ami a nevük alapján jelemző volt rájuk. Színes tengerpart rajzzal az oldlukon, ami még hanulatosabbá tette a parti élményt. Azt kell hogy mondjam, Skegness egy olyan világban, ahol anglia nem hül le télen, rohadt jó városka tudott volna lenni, megannyi jópofa, kedves munkalehetőséggel.
Összességében a sok szenvedés ellenére is jó volt nekem a Skegnessben töltött idő. Megtanított sokmindenre, és habár úgy jöttem el, hogy "Szar kis város", végtére is nem úgy maradt meg bennem. Nem szeretnék ott élni és örülök a költözésnek, de sokad adott nekem, és az ottani emberek. Ott van pl Tasha, akivel együtt dolgoztam a Kids worldben, vagy Wayne aki a konyhán segített mindig zárásnál. Cezary, aki nélkül nem lennék ma itt, vagy Lorna, aki engem kérdezett, szerintem milyen körmöt kellene csináltatnia legközelebb. Vagy pl lényegében mindenki a Lucky strikeban, de főként a főnököm, az az édes néni, aki mindent megtett, hogy minden szabad órámat ledolgozhassam, és mindenben segített, amiben csak tudott. Mind hiányoznak, ahogy az ottani munka, meg ugye a buszok. De összességében sokkal jobb itt nekem. Már ki is néztem egy yoga stúdiót, aminek teázója is van, és egy kávézót, ahol gyűrthatom a novellákat és a bejegyzéseket, a meglátásaimat. Úgyhogy hivatalos. Visszatértem 2017ben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése