The Bristol Vintage Furniture Flea 2017

By 6:06 du. ,



Talán nem egy kirándulás, hiszen nagyjóból húsz percre volt tőlünk kocsival, számomra mégis élmény volt megjelenni egy retro bolhapiacon. Hiszen ez is, akárcsak akármi más, angliában úgy zajlott, akár egy kiállítás. Csak előző nap láttam meg az értesítéseim között, mint közelgő eseményt. Azonnal el is határoztam, hogy megyek, lesz ami lesz. Végül reggel a többieket is meggyőztem, hogy jó szórakozás lesz, és látvány. K azzal győzte meg magát, hogy érdemes eljönni, hogy látványnak jó lesz, és lehet majd jó képeket készíteni. 

Eleinte gyalog akartunk volna menni, vagy busszal, de végül a kocsi mellett döntöttünk, mert az energia spórolás... az izmainknak. Nos, kiperkáltuk a 2 fontos jegyárat, kaptunk egy csini nyomdát a kezünkre és végre ott voltam. El sem hittem, hogy minden szervezés, tervezés és győzködés nélkül eljutottam a bolhapiacra. Nos, ez nem egészen olyan bolhapiac volt, mint az átlag. Páran replikákat árultak, páran padlás holmit, mások pedig eredeti régi, de éppségben maradt darabokat. Legtöbb helyről össze is gyűjtöttem a névjegyet, amiket a bejegyzésben meg is találhattok, ha esetleg pont angliából olvasnátok, vagy erre járnátok. 

Rengeteg jó retro könyvet találtam, ami a gyerek nevelésről, tanításról szól. Például, hogyan tanítsd olvasni, írni vagy számolni az óvodás gyereked iskola előtt. Nem vettem egyet sem, de mostanában érdekel a téma hiszen kacérkodom az Early years nevű képesítés megszerzésével, ami feljogosítana iskola előtt álló gyerekek tanítására iskola előkészítő keretein belül. Azért eltűnődtem. 

Csodálatos volt. Egy egészen másik világ, ami nincs messze, mégis olyan távoli, mintha valaki csak kitalálta volna. 50-es évekbeli pohár gyűjtemény, csésze, vázák, papírnehezék, tányérok. 70-es évekbeli konyakos poharak egy gyönyörű világítós tükrös italbárszekrényben.  80-as években divatos neon feliratok, fotelek, asztalok, plüss játékok. Egyszerűen minden, amit az ember azonnal meg akar venni. Illetve talán nem minden átlag ember, mondjuk úgy, hogy én. Határozottan meg akartam venni ezt azt, és berendezni egy-egy helyiséget. Egy kort felismerve egy tárgyban mindig elcsábulok. Persze-persze, már megvan hogyan lesz a következő szobám... De annyira rabja vagyok a művészettörténetnek minden szempontból, hogy képtelen lennék mindenre úgy nézni, mint valamire, ami jó, de nem kell. A XX. század pont annyira érdekes, mint a korábbiak. Kicsit jobban tagolt, hamarabb fejlődő. Könnyebben részleteire bontható, mégis. A múlt. Már az. 

A sok régi, néhol giccses, vagy eszméletlen gyönyőrű. Kifinomult, vagy éppen furcsa vagy különleges bútordarab között végleg megfogalmazódott bennem. Bevallom, nem vagyok minimalista, és nem is akarok az lenni. Képtelen lennék letisztult keretek közé szorítani magam, és megszabadulni mindettől, amit a korábbi művészeti ágak nyújtanak. Egyszerűen imádom az összes kor összes apró részletét, és nem változtatnék semmin utólag sem. A legjobb korba születtem, hiszen habár ezek  adarabok már kifutottak, én itt ülök egy gyűjtőtégelyben és élvezem mindazt, amiről lemaradtam. El sem tudom mondani mennyire lelkes vagyok, és mennyire érdekelne a téma, ha legalább minimálbéren el lehetne rajta tengődni. Remélem a képek nektek is áthozzák majd a hangulatot! 








































































































































Végül szerencsére csak két plüssel, és egy növénnyel tértem haza. 

Nézzétek meg a boltok honlapját:

  • https://vaguelyvintage.co.uk 
  • https://www.facebook.com/lovefromriabeer/
  • http://thefields.london  
  • https://www.facebook.com/feelingvintage1/
  • https://www.facebook.com/vintagefurnitureflea/
  • https://www.facebook.com/506070sRetro/




You Might Also Like

0 megjegyzés