Macbook

A napokban nagyon komoly döntésre jutottam, amikor hátráltatott a blogolásban és az írásban a mini Asus vivobookom. Igaz, talán egy éve sincs, hogy megvettem használtan, és határozottan jobb döntés volt, mint a korábbi tabletem, amit aztán ebayen elpasszoltam. Sok oka van annak, hogy miért döntöttem a csere mellett.

 Operációs rendszer: Az Asus vivobook egy 32 gb tárhelyű notebook, ami tényleg nem is jó másra csak arra amit neten összecsapok. Nem lett volna ezzel probléma, hiszen pici méretének köszönhetően egyszerűen hordozható, és időnkénti kávézós blogolásokra éppen megfelelő lett volna. HA! Ha a Windows nem lehetetleníti el magát. Az operációs rendszer a tárhely nagyrészét kitette, ami azt eredményezte, hogy a legújabb frissítéseknek már nem jutott 8 nyolc giga tárhely október óta. Ez vezetett oda, hogy a gép azonnal a frissítésre való emlékeztetést nyitja meg az újraindítás után, majd közli, hogy nincs elég tárhely. Ha belemész a játékba, azonnal láthatod, hogy nincs mit törölni a gépről.  Ördögi kör.

Azaz a legfőbb indok az OP rendszer. Voltak hibái, de egy megfelelő rendszerrel szerethető kis gép lett volna. Épp ezért, megpróbáltam pendriveról bootolni a linuxot, ami kisebb helyet foglal, és nem windows.

 Bootolás: Semmi sem történt. Mondanám, hogy az én hibám, de nem az. Rengetegszer bootoltam op rendszert gond nélkül, és ez most nem az én hibám volt, de nem is a linux indító fájljáé, ugyanis nem egyet próbálam ki. Ezek után a neten kerestem válaszokat. A találatok alapján a vivobook alapvető problémája ez, másnak sem sikerült a bootolás.

Ezen a ponton jutottam oda, hogy akkor másik operációs rendszer, másik gép. Megkérdeztem a húgomat, aki Mac felhasználó, hogy mit gondol az operációs rendszerről, és mennyire megbízható a gépe. A pozitív értékelés után pedig böngészni kezdtem a neten, leginkább ebayen, és figyeltem a használt és a „refurbished” régebbi gépeket. Nem akartam én újat, vagy a legjobbat, csak lehessen rajta írni, legyen tárhely a kép szerkesztő programomnak, egy szövegszerkesztőnek és a writers cafenak. Ez a 3 leggyakraban használt szoftverem.

Az új, használt és majdnem új gépek között böngészve kialakult bennem, hogy mennyi lesz a minimális ráfordítandó összeg. Nagyjából 500 fontot számoltam olyan régebbi gépekért, ami nagyjából tíz évesek, így le is tettem a nagy ötletről, mert nem akartam félezret ráfordítani egy másodlagos funkciójú, kistárhelyű gépre, ami csak azért szuper, és azért drága mert egy alma van rajta, amibe ráadásul bele is haraptak.

A használt, de kicsit újabb gépek bidjei is lesokkoltak. 376 fonton állt az a gép, amit szívesen megvettem volna, ha nem csak 128 gigás és nem ilyen drága. Tudom, hogy a 100 font alacsony ár, és tudom, hogy mikor legutóbb ilyen szűkre húztam a keretet, akkor vivobook lett belőle, mégsem akartam lemondani sem a minőségről, sem a Mac márkáról. Pontosan azért nem, mert annyira ellene voltam eddig.

Esélyt adtam neki. Most 4 napos a 2011-es Macbook prom, ami nem egy mai darab és nem egészen új, hanem „refurbished”, ami sokmindent jelenthet, és elég közel van az újhoz. Olcsó volt ahhoz képest, hogy 500 giga tárhelyével megnyerte a “legnagyobb tárhelyű macbook” címet, legalábbis azok között, amiket ebayen és amazonon láttam. Mindemellett jó processorral és a kielégítőnél magasabb rammal rendelkezik.

Egyelőre elégedett vagyok, mert gyors, és érthető a rendszer. A gép hamar beindul, és telepítve volt a MsOffice, amiről nem is tudtam, hogy van Mac verzióban.

Összességében amennyire ellene voltam, most annyira örülök, hogy ezt választottam. Árban is megérte, és már a megvétel előtt találtam rá egy fab tokot! ^^